A észak-kaliforniai George Washington High School faláról eltávolítanák a névadóról készített festményt, mivel egyesek szerint lealacsonyító az amerikai őslakosokkal és feketékkel szemben. A san franciscoi iskolakörzet által kijelölt munkacsoport tagjai szerint az alkotás „problematikus” és „traumatizálhatja” a diákokat.
Mivel még csak most tanulunk bele a videóvágás művészetébe, sok gyermekbetegségen kellett túllendülnünk a próbaadások rögzítésekor, de úgy döntöttünk publikáljuk a kezdeti bénázásaink eredményeit, lesz, ami lesz.
Christchurchi terrortámadás & Twitter leszámolás: Tim Pool vs Jack Dorsey a Joe Roganen || 2019 március 24
Május 2-án, csütörtökön, a Facebook megszüntette több „veszélyesnek” kikiáltott médiaszemélyiség oldalát: Alex Jones sültbolond összeesküvés-elmélet-hívő műsorvezetőt, Laura Loomer újságírót, a Youtube-on nagy követettséggel rendelkező Paul Joseph Watsont, a főállású polgárpukkasztó Milo Yiannopoulost, és a Nation of Islam vezetőjét: Louis Farrakhant.
Mivel még csak most tanulunk bele a videóvágás művészetébe, sok gyermekbetegségen kellett túllendülnünk a próbaadások rögzítésekor, de úgy döntöttünk publikáljuk a kezdeti bénázásaink eredményeit, lesz, ami lesz.
Trump 2016-os megválasztása után nem is annyira meglepő, hogy youtube-os trollok is szerencsét próbálnak a politika világában. A majdnem egy milliós követettséggel rendelkező PC-ellenes, antifeminista Carl Benjamin az EU-ellenes UKIP színeiben indul az EP választásokon, hogy Anglia dél-nyugati régióját képviselje.
Mivel lelkes rajongói vagyunk a mémgyártás művészetének, arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó ügy kapcsán csokorba gyűjtünk nektek néhány gyöngyszemet, esetenként pár sor magyarázattal tönkretéve a poént.
A jelenleg zajló Jussie Smollett botránnyal debütálunk. A színész azt állította, hogy megtámadta két fehér Trump-rajongó, megverték, rasszista és homofób szitokszavakkal illették, leöntötték fehérítővel és kötelet akasztottak a nyakába. A rendőrségi nyomozás azonban feltárta, hogy Smollett lefizette két (fekete) nigériai barátját, hogy vitelezzék ki a "támadást".
Nézzük is, hogyan fogadta az Internet úri közönsége az új fejleményeket:
1.
Nagy hullámokat kavart a médiában Jussie Smollett története: a színész vallomása szerint január 29-én megtámadta két símaszkot viselő fehér férfi Chicago utcáin: leírása szerint ütötték és rúgták, miközben rasszista és homofób szitokszavakkal illették, leöntötték fehérítővel és kötelet akasztottak a fekete színész nyakába, és azt kiabálták neki, hogy „Ez MAGA ország”. (A MAGA akroníma a Trump kampányának mottójára utal: Make America Great Again, vagyis „Tegyük Amerikát megint Naggyá!”.) A baj csak az, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyre kevésbé valószínű, hogy megtörtént az eset, vagy hogy úgy történt, ahogy Smollett állította.
Jack Dorsey, a Twitter ügyvezető igazgatója nem lazsált az elmúlt héten. Tiszteletét tette Sam Harris podcastjén , interjút adott Gad Saad kanadai polkorrektség-kritikus akadémikusnak és Joe Rogan műsorában is szerepelt. Rogannal úgy tűnik, hogy újra le fog ülni beszélgetni, mert a hallgatóság körében heves ellenérzéseket váltott ki, hogy a kopasz humorista szokatlanul kesztyűs kézzel bánt a Twitter guruval. Mi készteti a cégvezetőt arra, hogy körbelátogassa a new media jeles képviselőit? A Twittert heves támadások érik mind jobbról, mind balról: szóvá teszik a platformon a vitákra jellemző toxikus légkört, az internetes lincselőhadjáratokat, és felróják azt is, hogy aránytalanul gyakran sújtja a cenzúra vasökle a konzervatív, illetve jobboldali véleményformálókat.
A tavalyi év egyik legemlékezetesebb trollkodása James Lindsay, Peter Boghossian és Helen Pluckrose nevéhez fűződik. A három amerikai akadémikus kamu tanulmányok sorozatgyártásába fogott, amiket aztán beadtak társadalomtudományokkal foglalkozó nevesebb akadémiai folyóiratoknak. Az írások jelentős részét azok elfogadták, négyet le is közöltek mielőtt kitudódott a turpisság, sőt, az egyik legabszurdabb iromány külön elismerést kapott az értekezést lehozó publikációtól. A Gender, Place and Culture feminista földrajzzal (!) foglalkozó folyóirat érdemesnek találta a Kutya park című tanulmány megjelentetését a huszonötödik évi jubileumi kiadásukban. A tanulmány a kutyák közti nemi erőszak és emberi társadalom kapcsolatával foglalkozott, és a fiktív író azt állította, hogy majdnem tízezer hím kutya nemiszervét vizsgálta meg. A társadalomtudományoknak pedig lenne elég bajuk anélkül is, hogy a három egyetemi alkalmazott pellengérre állítja a tudományos szűrés gyatra minőségét: egyre többen emelnek szót a terület politikai elfogultságára, a szociálpszichológiai kísérletek megismételhetetlenségére és bizony az adathamisítás sem öregbíti jó hírüket. Azért különösen izgalmas figyelni a fejleményeket, mert miközben egyre több sebből vérzik a diszciplína, egyre inkább készpénznek veszik politikusok, újságírók és nagyvállalatok a társadalomtudományok következtetéseit egy sor kérdéskörben.
